Vesszők közérthetően: anyag, gerinc, íjász-paradoxon és illesztés

Ha nagyon lassított felvételen nézed egy kilőtt vessző első pillanatait, furcsát látsz. A vessző nem merev rúdként repül, hanem meghajlik, kígyózva kerüli meg az íj markolatát, és még a levegőben is rezeg egy darabig. Ez nem hiba, hanem a működés lényege. Ezért nem mindegy, milyen vesszőt teszel az idegre: ugyanaz a vessző az egyik íjból szépen repül, a másikból oldalra hord.

Fa, alumínium, karbon

Fa vessző. A legrégebbi anyag, a tradicionális és a longbow íjászat természetes párja. A World Archery terep- és 3D-szabályai a longbow osztályban kizárólag fa vesszőt engednek, természetes tollal. Hátránya, hogy két fa vessző sosem egyforma: a súlyuk és merevségük szálanként eltér, ezért egy készletet válogatni kell. Sérülés után is könnyebben vetemedik.

Alumínium. Egyenletes gyártás, pontos súly és merevség, viszonylag kedvező ár. Ha meghajlik, nem törik el azonnal, de a görbe vessző már nem repül jól, és nem mindig hajlítható vissza pontosan.

Karbon és kompozit. Könnyű, merev és tartós, ezért a mai versenyíjászatban ez a leggyakoribb. Léteznek alumínium magra tekert karbon vesszők is. A karbonnak van egy fontos biztonsági tulajdonsága: a sérült karbon vessző szilánkosan törhet, ezért minden ütközés után ellenőrizni kell. Erről lent még lesz szó.

Gerincmerevség, azaz a spine

A vessző legfontosabb jellemzője nem a súlya, hanem az, hogy mennyire hajlik. Ezt nevezzük gerincnek (angolul spine). Statikus mérésnél a vesszőt két ponton alátámasztják, a közepére ismert súlyt akasztanak, és lemérik, mennyit hajlik be.

A ma elterjedt ipari mérésről Bob Kooi, a holland Vrije Universiteit kutatója írt összefoglalót az íjász-paradoxonról szóló 1998-as áttekintésében. E szerint 1,94 fontos (körülbelül 880 grammos) súlyt akasztanak a vessző közepére, és az alátámasztási pontok 28 hüvelyk (kb. 71 cm) távolságra vannak. A behajlást hüvelykben mérik. A vesszőkön és a táblázatokban szereplő szám ennek ezerszerese: egy „500”-as vessző fél hüvelyket hajlik, egy „350”-es kevesebbet. Minél kisebb a szám, annál merevebb a vessző. Ezt a mérést az amerikai ASTM F2031 szabvány is leírta; ezt a szabványt 2023-ban visszavonták, de a módszer a gyakorlatban megmaradt.

Kooi azt is megjegyzi, hogy régebben más mérési javaslat is élt: 2 font súly 26 hüvelykes alátámasztáson. A régi, főleg fa vesszőknél használt értékek ezért nem feltétlenül vethetők össze a mai számokkal. Két gerincértéket csak akkor hasonlíts össze, ha tudod, ugyanazzal a módszerrel mérték-e őket.

Az íjász-paradoxon

A paradoxon régi megfigyelés. Hagyományos íjnál a vessző a markolat mellett fekszik, nem pontosan az íj középsíkjában. Az ideg viszont a kioldás után a középsíkban fut előre. Ha a vessző merev rúd volna, a hátsó vége az ideggel együtt befelé mozdulna, a vessző tehát a markolat mellől oldalra, a cél mellé fordulna. Mégis a cél felé repül.

A magyarázatot a nagysebességű felvételek adták meg. Kooi áttekintése szerint Clarence Hickman számára 1930-ban készültek az első ilyen íjászfelvételek, másodpercenként 2000 kockával. 1938-ban már egy 4000 kockás kamerával is filmeztek. Ezekből kiderült, hogy a vessző a kioldás pillanatában meghajlik, megkerüli a markolatot, és repülés közben tovább rezeg. A vessző rezgésének üteme akkor jó, ha összhangban van azzal az idővel, amíg az íj teljes húzásból kilövi. Ezért kell a vessző merevségét az íj húzóerejéhez és a húzáshosszhoz igazítani.

A paradoxon a mai gépeknél sem tűnik el teljesen. Kooi szerint a középlövő, kioldó szerkezettel lőtt íjaknál is van rezgés, csak kisebb. A modellezésről szóló tanulmányai a Vrije Universiteit oldalán olvashatók.

Mi következik ebből a gyakorlatban?

• A túl merev vessző nem hajlik eléggé, nem kerüli meg jól a markolatot, és oldalra hord.
• A túl puha vessző túlságosan hajlik, az ellenkező irányba hord, és szórni kezd.
• A merevséget nemcsak a vessző anyaga befolyásolja, hanem a hossza is (a rövidebb vessző merevebben viselkedik), és a hegy súlya is (a nehezebb hegy „puhítja” a vesszőt).

Hossz és súly

A vessző hossza a húzáshosszodhoz igazodik, némi ráhagyással. A pontos hosszt az oktató vagy egy tapasztalt íjász méri ki, teljes húzásban. A túl rövid vessző veszélyes. Teljes húzásban a vessző hegye a tartó mögé kerülhet, leeshet, vagy kioldáskor a markolatot tartó kéz felé tévedhet. Inkább legyen kicsit hosszabb, mint rövidebb.

A súlyt az íjászatban gyakran grainben adják meg. Egy grain egy font 1/7000 része, nagyjából 0,065 gramm. A vesszőcső súlyát hüvelykenként adják meg (GPI, grains per inch). Ebben nincs benne a hegy, a vesszővég, a betét és a toll. Általánosságban a nehezebb vessző lassabb, de az íj energiájából többet vesz át, ezért csendesebb a lövés, és kevésbé terheli az íjat. A könnyebb vessző gyorsabb és laposabb röppályán repül. Hogy melyik a jobb, az szakágtól függ. Ismert távolságú célpályán mást érdemes választani, mint ismeretlen távolságú 3D-pályán.

FOC: hol van a súlypont?

A FOC (front of center) azt mutatja meg, mennyivel van a vessző súlypontja a közepe előtt, a hegy felé. Így számolod:

FOC (%) = (súlypont távolsága a vesszővégtől − vesszőhossz / 2) / vesszőhossz × 100

Az előre tolt súlypont stabilabbá teszi a repülést. A túlzott FOC viszont a vessző elejét lehúzza, és a röppálya íveltebb lesz. A gyártói útmutatók célíjászatra jellemzően 7–15 százalék közötti tartományt említenek, de ez kiindulópont, nem szabály. A végső értéket a próbalövések döntik el.

Tollazás

A toll (vagy műanyag terelőlap, angolul vane) a vessző farát stabilizálja, és lecsillapítja a kilövés utáni kilengést. Leggyakrabban három toll van a vesszőn, egymástól egyenlő szögben. Az egyik, más színű toll – a vezértoll – megmutatja, hogyan kell a vesszőt az idegre tenni, hogy a tollak ne ütközzenek a markolatnak vagy a tartónak.

• A természetes toll rugalmas, ha hozzáér a markolathoz, lefekszik, ezért a polcról lőtt tradicionális íjakhoz ideális. A World Archery longbow osztályában kötelező.
• A műanyag terelőlap strapabíró és vízálló, ezért irányzékos és csigás íjaknál elterjedt.
• A tollak lehetnek egyenesen, kissé ferdén vagy csavarvonalban felragasztva. A ferde és a csavart tollazás forgatja a vesszőt. Ez stabilabbá teszi a repülést, de a légellenállás miatt lassít is.

Hegyek

Céllövéshez, terep- és 3D-pályára egyszerű, kúpos vagy hengeres gyakorlóhegyet használnak, amely nem tépi szét a célt. A World Archery longbow osztályában a hegy legfeljebb 9,4 mm átmérőjű lehet, a vesszőcső pedig legfeljebb 9,3 mm – ugyanezek a határok érvényesek a pályaíjászatban is. A hegy súlya a fentiek miatt a gerinc illesztésének része, nem csak a FOC-é.

Hogyan illeszd a vesszőt az íjhoz?

1. Mérd ki a valódi húzáshosszodat – teljes húzásban, oktatóval.
2. Tudd meg a tényleges húzóerőt ezen a hosszon, ne csak a karra írt értéket.
3. Nézd meg a gyártói gerinctáblázatot. Ebből jön ki az a gerinctartomány, amely a húzóerődhöz, a vessző hosszához és a hegy súlyához illik.
4. Próbálj ki néhány vesszőt, mielőtt egy teljes készletet veszel. Az oktató a csoportosításból és a vesszők repüléséből látja, merre kell módosítani.
5. Hangold finomra: a hegy súlya, a vessző hossza vagy az íj beállítása apró lépésekben igazít a vessző viselkedésén.

Ellenőrzés minden alkalom előtt

• Nézd végig a vesszőt: nincs-e repedés, szálkásodás, horpadás, laza hegy vagy sérült vesszővég.
• A karbon vesszőt óvatosan hajlítsd meg, és figyeld, nem reccsen-e, nem látszik-e rajta repedés. Ha kétséges, ne lődd ki: a sérült karbon kioldáskor szétrobbanhat, és a szilánkok a kézbe fúródhatnak.
• A repedt vesszővéget cseréld ki. Ha a vesszővég eltörik, az ideg vessző nélkül csapódhat előre – ez gyakorlatilag üres húzás, amelyről a biztonsági útmutatóban részletesen írunk.