Hogyan készítsünk olcsó, de jó minőségű nyilvesszőt?
Dátum: 2004. május 12. szerda, 13:11
Rovat: Íjászhumor




Nos, lássunk is hozzá, vannak akiknek sokkal több örömöt okoz, ha saját maguk készítik el nyilvesszőjüket. Saját tapasztalatommal segítelek kedves olvasó! ...

Keressünk magunknak egy tucat bodzafa hajtásokat. A bodzafa a legalkalmasabb a nyilvesszőnk alapanyagának, mert könnyű. Kezdjük is el a megformázását, azzal, hogy vegyük a szájunkhoz és egy nagy levegő befúvásával fújjuk ki a közepét, hogy megkapjuk a kívánt cső formát. Majd a megkapott cső formát egy éles baltával egyetlen csapással méretre vágjuk. Beragasszuk az insert-tet, a nock-ot, majd készülhetünk a tollazáshoz. Keressünk a csirke udvarban egy megfelelő kakast, vegyük fel a kesztyűt, és kezdjük el a kergetést. Ha már eléggé elfáradtunk, üljünk le egy farönkre, vagy karosszékre, lihegjük ki magunkat, és nézzünk körül, hogy nem esett-e ki valahol egy toll, ha nem, hát nem. Ne búslakodjunk, hanem inkább lépjünk a tettek mezejére.

Szaladjunk be egy kis kukoricadaráért, keverjünk bele vasport, majd szórjuk ki a kakas elé, meglátjuk elkezdi röktön csipegetni. Vegyünk magunkhoz 2-3méter spárgát, kössünk rá egy patkómágnest, és üljünk vissza a székre, majd amikor a bestia megette az utolsó vasporos darát, célozzuk meg a patkómágnessel dobjuk rá a kakasra, és húzzuk gyorsan oda magunkhoz, majd gyors mozdulattal tépjük ki az összes tollát a disznó kakasának, majd billentsük fenékbe, tépjük el a begyétől a ráragadt mágnest, és engedjük el. Most már van tollunk a tollazáshoz, ragasszuk fel tehát a tollakat a vesszőre. Ha esetleg azt látjuk, hogy nem egyenes a vesszőnk akkor aljzuk fel az íjjunkat tegyük a vesszőt az egyenes ideg mellé, és tekerjük át szorosan jó minőségű szigetelő szalaggal, hagyjuk úgy egy-két órát, - az segít. Amikor ezzel kész vagyunk, akkor most be kell állítanunk a "spine" értéket.

Lőjük ki a vesszőnket, a célra, ha a vessző balra tér ki az íjtól akkor a vesszőnk kemény, lágyítani kell! Több féle lágyítási módszert ismerünk, az egyik módszer az, hogy kirakjuk az asztalra a vesszőt, mellé helyezünk egy csokor vágott virágot, és szépen beszélünk hozzá, becézgessük, hogy vesszőcske, stb. ettől a vessző meglágyul. ( a feleségemnél ez mindig bejön ). Ha a kilövésnél a vesszőnk jobbra tér ki, akkor lágy a vesszőnk az íjhoz. Bííííizony! Na ekkor kell keményítenünk. Ez már egyszerűbb itt csak az a dolgunk, hogy be kell áztatnunk a vesszőnket háztartási keményítőbe fél órára. Ettől úgy kikeményedik, hogy verekedni lehet vele. Ha megkaptuk a kívánt spine értéket, akkor kész a vesszőnk, azaz még nincs. Mert ugyanis amely vesszőt magunk készítünk, keservesen nehezen készítettük, akkor, nem szívesen hagyjuk el. Na ugye. A szívünk szakadna meg ha egy kínkeservel készített vesszőnket ellőnénk és nem akadnánk a nyomára. Ez ellen is van orvosság, van bizony! Aki ügyes az most figyeljen, ugyanis ha a vessző végén még a toll előtt egy éles késsel sípot formázunk, (lásd. bodzasíp) akkor a kilövés pillanatában vesszőnk sípoló hangot adva száguld célja felé, mi pedig a hang után rohanva könnyen a nyomára akadunk!

Remélem sokat segítettem.

írta: Szente Sándor






A hír tulajdonosa: Szabad Íjász portál
http://www.szip.hu

A hír webcíme:
http://www.szip.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=51