A Magyar Íjász Szövetség 
             A L A P S Z A B Á L Y A 

B U D A P E S T

Elfogadva a MÍSZ 2001. március 18-án megtartott közgyűlésén

Tartalma:	1. – 16. oldal
		1.§ – 35.§
		Záradék



I. cikk
AZ ELNEVEZÉS ÉS A SZÉKHELY

1.§
A Magyar Íjász Szövetség (a továbbiakban: MÍSZ) a Magyar Köztársaságban működő íjász sportágban sporttevékenységet folytató jogi személyek és magánszemélyek tevékenységét összehangoló, munkájukat elősegítő, az íjász sportágat irányító önkormányzati elven alapuló, sportszervezetként tevékenykedő sportági országos szakszövetség, amely működését a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény (a továbbiakban: Sp. tv.), a Ptk. és az Et., illetőleg a közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján fejti ki.

(1) Az Alapszabály elsődleges célja, hogy biztosítsa a MÍSZ demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését és a tagok jogainak érvényesülését. A MÍSZ a kiemelkedően közhasznú tevékenysége során a sportról szóló 2000. évi CXLV. törvény alapján állami, illetőleg helyi önkormányzat által ellátandó feladatot lát el és a létesítő okirata szerinti tevékenységének, gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján is nyilvánosságra hozza.
(2) A MÍSZ közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és pártoknak anyagi támogatást nem nyújt, nem fogad el.
(3) A MÍSZ önálló jogi személy.

2.§
(1) A Szakszövetség neve: 		Magyar Íjász Szövetség
(2) Rövidített neve:			MÍSZ
(3) A Szakszövetség székhelye:		1143 Budapest, Dózsa György út 1-3.
(4) A Szakszövetség működési területe: 	Magyarország
(5) Az alapítás éve:			1957
(6) A Szakszövetség emblémája:		Céltábla alatt nemzeti színű szalag MÍSZ felirattal
(7) A Szakszövetség bélyegzője:


3.§
A MÍSZ tagja a Fédération Internationale de Tir á l'Arc-nak (a FITA-nak), melynek alapszabályát, egyéb szabályait és rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el.


II. cikk
CÉLOK ÉS FELADATOK

4.§
A MÍSZ célja

(1) A MÍSZ célja az íjász verseny- és szabadidősport, mint közhasznú tevékenység népszerűsítése, fejlesztése a Magyar Köztársaságban.
(2) A MÍSZ a Magyar Köztársaságban támogatja, szervezi, irányítja és ellenőrzi a sportágban folyó tevékenységet. Elősegíti a sportág működését, meghatározza fejlesztési programját és gondoskodik annak megvalósításáról. Képviseli bel- és külföldön a sportágnak és tagjainak érdekeit, valamint részt vesz a Nemzetközi Íjász Szövetség (FITA) tevékenységében.
(3) A MÍSZ közhasznú tevékenysége körében nyújtott szolgáltatásait a MÍSZ tagságán kívül bármely más harmadik személy is igénybe veheti.

5.§
A MÍSZ feladatai

(1) A MÍSZ a sportágra nézve kizárólagosan jogosult:
   a) meghatározni a szervezeti- és működési szabályzatot (SZMSZ);
   b) meghatározni a versenyszabályzatot;
   c) meghatározni a nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzatot;
   d) meghatározni a sportfegyelmi szabályzatot;
   e) meghatározni a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzatot,
   f) meghatározni a vagyoni értékű jogok hasznosításáról rendelkező szabályzatot, valamint
   g) a hivatásos versenyrendszer működtetése esetén a versenyrendszerrel kapcsolatos és az abban szereplő sportszervezetekkel, sportolókkal szembeni követelményekről szóló szabályzatot,
   h) elkészíteni a hazai versenynaptárt,
   i) kialakítani, és annak alapján szervezni verseny rendszerét, a Nemzeti (Magyar, Országos) Bajnokságot,
   j) működtetni a válogatott keretet, és általuk képviselni a Magyar Köztársaságot a nemzetközi sporteseményeken,
   k) megadni vagy megtagadni a nemzetközi szövetségek által megkívánt versenyzési hozzájárulást a sportolók külföldi versenyzéséhez,
   l) képviselni a Magyar Köztársaságot a sportág nemzetközi szervezeteiben,
   m) hasznosítani az általa szervezett, illetőleg rendezett sporteseményekkel kapcsolatos vagyoni értékű jogokat.
(2) A Szakszövetség a sportágban az (1) pontban foglaltakon túl:
   a) meghatározza a fejlesztési célokat és gondoskodik megvalósításukról,
   b) gondoskodik a versenybírók képzéséről, továbbképzéséről és minősítéséről,
   c) gondoskodik a sportolók nyilvántartásáról, versenyengedélyük megadásáról és minősítéséről,
   d) fegyelmi jogkört gyakorol,
   e) fellép a sportmozgalomban ható káros jelenségek - elsősorban a meg nem engedett teljesítményfokozó szerek, készítmények és módszerek alkalmazása - ellen,
   f) engedélyezi tagjai számára a hazai és nemzetközi versenynaptár alapján a hazai és nemzetközi szakági sportesemények megrendezését, illetőleg az azokon való részvételt,
   g) ellátja a nemzetközi szakági sportszövetségek által meghatározott egyéb feladatokat,
   h) meghatározza a szakági sportesemények rendezésének, valamint a szakági sportlétesítmények szakági sportszakmai feltételeit,
   i) közreműködik a szakági sportszakemberek képzésében és továbbképzésében,
   j) versenyeket és szakági sportrendezvényeket szervez, illetve tagjai számára ilyen események szervezését engedélyezi,
   k) ellátja továbbá a Sp. tv.-ben, az Alapszabályban meghatározott egyéb feladatokat,
   l) jogi személyiséggel rendelkező vagy nem rendelkező regionális, területi és helyi szerveket hoz létre.


III. cikk
A TAGSÁGI VISZONY

6.§
A MÍSZ tagjai

(1) A MÍSZ tagjai a tagokat megillető jogok és kötelezettségek terjedelme alapján: rendes tagok, tiszteletbeli tagok, pártoló tagok lehetnek. 
(2) A MÍSZ-nek közvetlenül (rendes) tagja lehet minden íjász sporttevékenységet folytató sportvállalkozás, sportegyesület, amely a saját sportági versenyrendszerben részt vesz. Sportvállalkozás az amatőr versenyrendszerben is részt vehet. A sportvállalkozásban foglalkoztatható hivatásos sportolók létszáma korlátlan.
(3) A MÍSZ-ben tiszteletbeli, illetve pártoló tagként természetes személyek is részt vehetnek. Pártoló illetve tiszteletbeli tag az a természetes személy lehet, aki a MÍSZ Alapszabályában és szabályzataiban foglalt célokkal egyetért és a MÍSZ tevékenységét személyes közreműködésével vagy pénzeszközökkel, anyagi javakkal támogatja.
A MÍSZ taglétszámában a tiszteletbeli és pártoló tagok aránya nem érheti el a teljes taglétszám felét.
(4) A MÍSZ tagja:
   a) részt vehet a MÍSZ tevékenységében és rendezvényein,
   b) közvetlenül vagy képviselője útján választhat és választható a MÍSZ szerveibe. Kiskorú tag csak az életkorának megfelelő tisztségre választható,
   c) köteles a MÍSZ érvényben lévő Alapszabályát és egyéb szabályzatait elfogadni, és eleget tenni az azokban meghatározott kötelezettségeinek,
   d) a megállapított tagdíjat befizetni tartozik. 
(5) A pártoló illetve tiszteletbeli tag a (4) bek. b) pontban meghatározott jogosultsággal (aktív és passzív választójog) nem rendelkezik.
(6) A tagnak felvételi kérelmét az elnökséghez kell benyújtania. A kérelemhez mellékelni kell:
   - az érvényben lévő szabályzatok elfogadásáról szóló nyilatkozatot,
   - jogi személy esetén a jogerős bejegyző végzés másolatát,
   - valamint jogi személy esetén csatolni az alapszabályát.
(7) A MÍSZ-be való belépés és kilépés önkéntes. A tagfelvétel tárgyában az elnökség a felvételi kérelmet követő első elnökségi ülésen határoz. Nem tagadható meg a tagfelvétel, ha a kérelmező a MÍSZ Alapszabályát, szabályzatait magára nézve kötelezően elfogadja. A pártoló illetve tiszteletbeli tagok felvétele az elnökség diszkrecionális jogköre.
(8) A tag az éves tagdíjat a tárgyév február 15. napjáig, illetve a tagfelvételtől számított 30 napon belül köteles befizetni a MÍSZ számlájára.

7.§
A tagsági viszony megszűnése

(1) Megszűnik a tagsági viszony:
   a) a tag halálával,
   b) lemondással (kilépéssel),
   c) kizárással,
   d) törléssel,
e) jogi személy esetén a jogi személy jogutód nélküli megszűnésével.
(2) A MÍSZ-ből való kizárást csak fegyelmi eljárás során kiszabott jogerős büntetésként lehet alkalmazni.
(3) Törléssel szűnik meg a tagsági viszony, amennyiben a tag a tagdíjfizetési kötelezettségét felszólításra, határidőn belül nem teljesíti. A törlésről az elnökség dönt.


IV. cikk
A SZERVEZET

8.§
A MÍSZ testületi szervei

	a) a MÍSZ közgyűlése,
	b) a MÍSZ elnöksége,
	c) az Ellenőrző Testület,
	d) a Bizottságok.

9.§
A MÍSZ tisztségviselői

	a) az elnök,
	b) az alelnök,
	c) a főtitkár,
	d) a szövetségi kapitány(ok)
	e) a referensek és az állandó bizottságok, valamint a regionális szervek vezetői.


V. cikk
A KÖZGYŰLÉS

10.§

(1) A MÍSZ legfelsőbb szerve a tagok küldötteiből álló közgyűlés.
(2) A közgyűlésre a tagok küldöttein kívül meg kell hívni az elnökség tagjait, az Ellenőrző Testület elnökét és tagjait, a főtitkárt, a szövetségi kapitány(oka)t, referens(eke)t, valamint a tiszteletbeli és pártoló tagokat.
A közgyűlésen az elnökség meghívására tanácskozási joggal további személyek is részt vehetnek.
A küldöttek mandátumukat megbízólevéllel igazolják. A közgyűlésre minden (rendes) tag egy küldöttet delegálhat. A delegált tag (küldött) egy szavazattal rendelkezik. 
(3) A közgyűlés határozatképes, ha a rendes tagok több mint fele képviselve van.
(4) Határozatképtelenség esetén, 15 napon belüli időpontra azonos napirenddel összehívott újabb közgyűlés, az eredeti napirend tekintetében a megjelent tagok számától függetlenül, határozatképes.

11.§
A közgyűlés összehívása

(1)A MÍSZ közgyűlését minden évben legalább egyszer, április 15. napjáig össze kell hívni (évi rendes közgyűlés).
(2) A közgyűlés helyéről, időpontjáról, tervezett napirendi pontjairól a közgyűlést megelőzőleg legalább egy hónappal tájékoztatni kell a tagokat. Részükre a napirendi pontokhoz kapcsolódó beszámolót, előterjesztést, valamint a javaslatokat legalább 21 /huszonegy/ nappal a közgyűlés előtt meg kell küldeni.
(3) A közgyűlést az elnök hívja össze.
(4) A MÍSZ közgyűlését akkor is össze kell hívni (rendkívüli közgyűlés):
	a) ha azt a törvényességi felügyeletet gyakorló szerv elrendeli,
	b) ha az elnökség eredetileg választott tagjainak száma 4 /négy/ főre csökken,
	c) ha az Ellenőrző Testület tagjainak száma 1 főre csökken,
	d) ha az Ellenőrző Testület kezdeményezi,
	e) ha azt a tagok legalább 1/3-a az ok és a cél megjelölésével az elnökségnél kezdeményezi,
	f) ha a bíróság azt elrendeli.
(5) A rendkívüli közgyűlést az erre okot adó körülmény bekövetkezésétől, illetve az elnökséghez történt bejelentéstől számított legkevesebb tizenöt, legfeljebb harminc napon belüli időpontra össze kell hívni.
(6) A rendkívüli közgyűlést egyebekben a rendes közgyűlésre vonatkozó szabályok szerint kell megtartani.



12.§
A közgyűlés levezetése, napirendje

(1) A közgyűlést az elnök vezeti. Amennyiben az elnök a közgyűlésen nem jelenik meg, vagy ilyen jellegű tevékenységében akadályozva van, vagy ezt a jogát nem kívánja gyakorolni, úgy az elnökség jelöli ki a közgyűlést vezető elnököt.
Abban az esetben, ha egyetlen elnökségi tag sincs jelen, akkor a szavazatra jogosultak sorából kell a levezető elnököt egyszerű többséggel megválasztani.
(2) A közgyűlés napirendjét a MÍSZ elnöksége állapítja meg és terjeszti a közgyűlés elé.
(3) A tagnak joga van a közgyűlés napirendjére javaslatot tenni, illetve határozati javaslatot benyújtani. A javaslatot abban az esetben lehet napirendre tűzni, ha azt a közgyűlés időpontját megelőző legalább 14 /tizennégy/ nappal írásban benyújtották az elnökséghez. Az így benyújtott javaslatot és az ahhoz kapcsolódó előterjesztést legkésőbb a közgyűlést megelőző 7 /hét/ nappal meg kell küldeni a tagoknak. A 14 napos határidő után, vagy a MÍSZ közgyűlésén beterjesztett javaslat abban az esetben tárgyalható napirendi pontként, ha azt a jelenlévő szavazásra jogosultak többsége elfogadja.

13.§
A közgyűlés hatásköre

A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
a) az elnök, az alelnök, az elnökségi tagok, az Ellenőrző Testület elnökének és tagjainak megválasztása, visszahívása,
b) az Alapszabály elfogadása és módosítása,
c) az elnökség szakmai- és pénzügyi éves beszámolójának, valamint a költségvetés és számviteli beszámoló jóváhagyása,
d) a közhasznúsági jelentés elfogadása,
e) az Ellenőrző Testület beszámolójának elfogadása,
f) a kizárás vagy tagfelvétel elbírálása kérdésében hozott határozat elleni kérelem elbírálása,
g) a MÍSZ nemzetközi szervezetbe való belépésének, illetve kilépésének elhatározása,
h) a MÍSZ megszűnésének, más szakszövetséggel való egyesülésének, illetve szétválásának elhatározása;
i) a MÍSZ jogi személyiségű szervezeti egységeinek létrehozása; 
j) a vagyoni jogok hasznosításáról szóló szabályzat jóváhagyása,
k) mindazon kérdések, melyeket jogszabály a közgyűlés hatáskörébe utal, illetve a közgyűlés saját hatáskörébe von.

14.§
A közgyűlés határozathozatala

(1) A közgyűlés a határozatait általában nyílt szavazással hozza. A határozat érvényességéhez a jelenlévő szavazásra jogosultak több mint felének elfogadó szavazata szükséges (egyszerű többség). Szavazategyenlőség esetén ismételt szavazást kell tartani.
(2) A 13.§ b) g) h) és j) pontjai esetében a határozat meghozatalához a jelenlévő szavazásra jogosultak kétharmados többségének igenlő szavazata szükséges. Ugyancsak kétharmados többség szükséges valamely hatáskörnek a közgyűlés hatáskörébe vonásához.
(3) Az Ellenőrző Testület írásbeli jelentésének hiányában a közgyűlés a Számviteli Törvény szerinti beszámolóról és a következő évi pénzügyi tervről nem dönthet.
(4) Titkos szavazással kell megválasztani az elnököt, az alelnököt, az elnökség tagjait, az Ellenőrző Testület elnökét és tagjait.
(5) A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlésen elhangzott lényeges észrevételeket, javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyvet a közgyűlés levezető elnöke, a jegyzőkönyvvezető, valamint a közgyűlés elején megválasztott két hitelesítő írja alá.
(6) Minden szavazati joggal rendelkező személy kérheti, hogy az általa elmondottak szó szerint kerüljenek a jegyzőkönyvbe. Ez esetben a felszólalás írásos szövegét - aláírásával ellátva - át kell adnia a levezető elnöknek. 
(7) A közgyűlés nyilvános. A nyilvánosságot a közgyűlés egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával kizárhatja. A zárt ülésről készült jegyzőkönyvbe csak a tagok képviselői és a MÍSZ tisztségviselői tekinthetnek be; a hozott határozatok azonban ebben az esetben is nyilvánosak. 

15.§
A tisztségviselők megválasztása

(1) A közgyűlés hatáskörébe tartozó tisztségviselők (vezető tisztségviselők):
a) a közgyűlés választja meg az elnököt, az alelnököt és az elnökségi tagokat,
b) az Ellenőrző Testület elnökét és tagjait.
(2) A közgyűlés az elnököt, az alelnököt, az elnökség tagjait, az Ellenőrző Testület elnökét és tagjait 4 /négy/ éves időtartamra választja. A tisztségviselők megbízásuk lejárta után újraválaszthatók.
(3) Az elnököt, az alelnököt és az elnökség tagjait a közgyűlés csak a (rendes) tagok képviselőinek sorából választhatja meg.
(4) A tisztségviselőket megválasztó közgyűlés előtt, a közgyűlés időpontjának kitűzésével egyidőben a MÍSZ elnöksége Jelölő Bizottságot hív össze. A Jelölő Bizottságnak az (1) pontban meghatározott tisztségviselőkre vonatkozó javaslatát – a szakágaktól összegyűjtött adatok alapján – a bizottság elnöke terjeszti a közgyűlés elé. Nem vehető fel olyan személy a jelölőlistára, aki jelölését nem fogadta el. A közgyűlésen is lehet jelöltet állítani.
(5) Megválasztottnak az a tisztségviselő tekinthető, aki a szavazatok többségét megszerezte. Amennyiben a megválasztottak száma kisebb a szükségesnél, újabb választási fordulót kell tartani, amelyben a legtöbb szavazatot kapott személyek a szavazati aránytól függetlenül megválasztottnak tekintendők.

16.§
A MÍSZ vezető tisztségviselőinek összeférhetetlensége

(1) Az elnökség határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, valamint élettársa a határozat alapján:
a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más előnyben részesül, illetőleg a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a MÍSZ cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a MÍSZ által a tagjának - tagsági viszony alapján - nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatás.
(2) Nem lehet a MÍSZ felügyelő szervének elnöke vagy tagja, illetve könyvvizsgálója az a személy, aki:
a) a MÍSZ elnöke vagy elnökségi tagja,
b) a MÍSZ-szel a megbízásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll,
c) a MÍSZ cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és a MÍSZ tagjának a tagsági viszony alapján nyújtott, az Alapszabálynak megfelelő cél szerinti juttatást - illetve az a) - c) pontokban meghatározott személy hozzátartozója.
(3) A MÍSZ-nek nem lehet legalább két évig vezető tisztségviselője olyan személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig - vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

VI. cikk
A MÍSZ ELNÖKE

17.§

(1) Az elnök a hazai és a nemzetközi sportéletben a MÍSZ legfőbb képviselője.
(2) Az elnök feladata és hatásköre:
a) az elnökség döntése alapján a közgyűlés és a rendkívüli közgyűlés összehívása,
b) az elnökség üléseinek összehívása és vezetése,
c) a MÍSZ törvényes működésének irányítása,
d) a MÍSZ testületei munkájának felügyelete,
e) kapcsolattartás a regionális, a területi és helyi szövetségekkel, valamint a MÍSZ tagjaival, a sportigazgatási szervekkel,
f) a MÍSZ nevében a képviseleti és utalványozási jog gyakorlása,
g) javaslattétel a bizottságok elnökeire és tagjaira, a referensekre és a szövetségi kapitány(ok)ra,
h) döntési jogkör gyakorlása mindazon kérdésekben, amelyeket a jogszabály, az Alapszabály, a közgyűlés vagy az elnökség hatáskörébe utal,
i) munkáltatói jogkört gyakorolja a főtitkár felett.


VII. cikk
A MÍSZ ELNÖKSÉGE

18.§
Az elnökség hatásköre

(1) A MÍSZ-t a közgyűlések közötti időszakban a MÍSZ elnöksége, mint ügyintéző és képviseleti szerv irányítja. Az elnökség a MÍSZ működését érintő valamennyi kérdésben döntésre jogosult, kivéve azokat az ügyeket, amelyeket az Alapszabály, vagy jogszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal, illetve a közgyűlés hatáskörébe von. 
(2) Az elnökség összetétele:
a) az elnök,
b) az alelnök,
c) elnökségi tagok.
(3) Az elnökségnek csak olyan nagykorú magyar állampolgár, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet tagja, aki nincs eltiltva a közügyek gyakorlásától.
(4) Az elnökségi tagság megszűnik:
a) elhalálozással,
b) a mandátum lejártával,
c) a közgyűlés által történő felmentéssel, ha 3 egymást követő elnökségi ülésen nem vesz részt, és hiányzását kellő módon nem igazolja,
d) visszahívással, ha tevékenysége a sportág feladatainak és céljainak megvalósítását akadályozza,
e) a tisztségről való lemondással.

19.§
Az elnökség feladatai

Az elnökség a MÍSZ ügyintéző szerve. Feladata, hatásköre:
 a) a bizottságok tagjainak és tisztségviselőinek megválasztása, felmentése, a referensek megbízása és felmentése,
 b) a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó tisztségviselők (pl.: a főtitkár, a szövetségi kapitányok, stb.) kinevezése és felmentése,
 c) a MÍSZ közgyűlés időpontjának, helyének és napirendjének meghatározása,
 d) a MÍSZ törvényes, Alapszabály szerinti működésének biztosítása,
 e) a közgyűlési határozatok végrehajtásának irányítása, ellenőrzése,
 f) a MÍSZ következő szabályzatainak meghatározása: 
   aa) szervezeti- és működési szabályzatának (SZMSZ),
   bb) szakmai bizottságok működési szabályzatának,
   cc) a versenyszabályzatának,
   dd) a nyilvántartási, igazolási és átigazolási szabályzatának,
   ee) a sportfegyelmi szabályzatának,
   ff) a gazdálkodási-pénzügyi és munkaügyi szabályzatának,
   gg) hivatásos versenyrendszer működtetése esetén a versenyrendszerrel kapcsolatos és az abban szereplő sportszervezetekkel, sportolókkal szembeni követelményekről szóló szabályzat létrehozása vagy elkészíttetése, módosítása és betartása,
 g) a sportág fejlesztési programjának és az éves programoknak az elkészítése illetve elkészíttetése, jóváhagyása,
 h) az olimpiai felkészülési program jóváhagyása,
 i) a nemzetközi tevékenység irányítása,
 j) az éves költségvetés elkészíttetése, egyidejűleg közhasznúsági jelentés készítése, mely tartalmazza:
   - a számviteli beszámolót,
   - a költségvetési támogatás felhasználását,
   - a vagyon felhasználására vonatkozó kimutatást,
   - a cél szerinti juttatások kimutatását,
   - a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét,
   - a MÍSZ vezető tisztségviselőinek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét,
   - a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót.
 k) a bajnokságok és MÍSZ versenyek kiírása,
 l) a sportág hazai- és nemzetközi versenynaptárának jóváhagyása, nemzetközi sporteseményekre történő kiutazások és az azokon való részvétel engedélyezése,
 m) a válogatott keret felkészülési programjának jóváhagyása,
 n) a hatáskörébe utalt jogorvoslati kérelmek elbírálása, illetőleg fegyelmi jogkör gyakorlása az SZMSZ és a fegyelmi szabályzat alapján (az Etikai- és Fegyelmi Bizottság határozata illetve a tagszervezetek első fokon hozott határozata elleni ügyekben),
 o) sportolói, valamint versenybírói és edzői minősítésekkel kapcsolatos feladatok ellátása a vonatkozó szabályzatok szerint,
 p) a hatáskörébe utalt igazolási ügyek elbírálása,
 q) az elnökség kizárólagos hatáskörébe tartozik a MÍSZ részére ingatlanvagyon szerzése, megterhelése, elidegenítése, hitelfelvételek, jogról való lemondás, valamint minden olyan határozat meghozatala, amelyek alapján a MÍSZ számára jelentős vagyoni terhek vagy kötelezettségek keletkeznek,
 r) tagfelvétel és kizárás,
 s) tagdíj megállapítása.

20.§
Az elnökség működése

(1) Az elnökség maga állapítja meg munkatervét, ügyrendjét.
(2) Az elnökség az ügyrendben meghatározott időszakonként, de legalább havonta ülésezik. Rendkívüli ülést kell összehívni, ha az elnök, vagy az elnökségi tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével indítványozza.
(3) Az elnökségi ülést az elnök hívja össze. Az ülés helyéről, időpontjáról és a napirendről legalább egy héttel az ülés előtt az előterjesztések megküldésével értesíteni kell az elnökség tagjait, a tanácskozási joggal rendelkező személyeket, valamint a meghívottakat. Halaszthatatlanul sürgős esetben az elnök az ülést az időhatártól függetlenül is kitűzheti.
(4) Az elnökség ülései nyilvánosak. Az elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozatával zárt ülést rendelhet el.
(5) Az elnökségi ülésre tanácskozási joggal meg kell hívni:
 - a főtitkárt,
 - az Ellenőrző Testület elnökét,
 - a tárgyalt napirendi pontnak megfelelően a témában érintett tisztségviselőket, referens(eke)t, és a szövetségi kapitány(oka)t.
(6) Az elnökségi ülésről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elhangzott lényeges észrevételeket és javaslatokat, valamint a hozott határozatokat. A jegyzőkönyv másolatát az elnökség tagjainak legalább egy héttel a következő elnökségi ülés előtt meg kell küldeni. Ha a hozott határozat a tagokra kötelezettséget állapít meg, úgy a határozatot írásban a tagok részére meg kell küldeni.
(7) Az elnökség a szavazásra jogosult elnökségi tagok több mint felének jelenléte esetén határozatképes. A határozatképtelenség miatt elhalasztott elnökségi ülést hét napon belül ismételten össze kell hívni. Az így összehívott elnökségi ülés az eredeti napirendben felvett kérdésekben a jelenlevők számára való tekintet nélkül határozatképes.
(8) Az elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza. Szavazategyenlőség esetén az elnök, illetve az ülést vezető elnök döntése a mérvadó.
(9) Az elnökség ülésén szavazási kötelezettség áll fenn, a nem szavazás tartózkodásnak minősül. Az elnökség titkos szavazással hoz határozatot az elnökségi tagok kétharmadának javaslatára.

21.§

(1) Az elnököt távollétében az alelnök helyettesíti, aki helyettesítés esetén külön felhatalmazás nélkül az elnök jogosítványait gyakorolja.
(2)Az alelnök, az elnökség által kijelölt feladatokat saját hatáskörben is elláthatja.
(3) Az alelnökre egyebekben az elnökség tagjaira vonatkozó szabályok az irányadók.


VIII. cikk
A BIZOTTSÁGOK ÉS A REFERENSEK

22.§

(1) Az elnökség munkáját a MÍSZ bizottságai és referensei segítségével végzi. Az elnökség megválasztása utáni 60 napon belül hozza létre a MÍSZ bizottságait és nevezi ki a referenseket.

A MÍSZ állandó bizottságai és referensei:
	
• a Pályaíjász Szakmai Bizottság,
• a Terepíjász Szakmai Bizottság,
• a Vadászíjász Szakmai Bizottság,
• az Ellenőrző Testület,
• a Bíróbizottság,
• az Orvosi Bizottság, 
• az Etikai- és Fegyelmi Bizottság,
• a Történelmi Íjász Bizottság,
• a Jogi Bizottság,
• a Szabadidősport Referens,
• a Sí- és futás-íjász referens,
• a Nemzetközi Kapcsolatok Referens.

A MÍSZ elnöksége egyes feladatok ellátására az állandó bizottságokon és referenseken kívül további bizottságokat hozhat létre, illetve referenseket jelölhet ki, ideiglenes jelleggel, határozott vagy határozatlan időre is.
(2) A bizottságok és a referensek feladatait és hatáskörét a MÍSZ szervezeti- és működési szabályzata és az elnökség létrehozó határozata, működésük részletes szabályait az elnökség által jóváhagyott saját működési szabályzatuk határozza meg.
(3) A bizottságok és a referensek a MÍSZ szabályzataiban meghatározottak szerint döntési, beszámolási, véleményezési és javaslattételi joggal rendelkeznek, egyben szakterületüknek megfelelő témákban előkészítik az elnökségi döntéseket.


23.§
Az Ellenőrző Testület

(1) A közgyűlés a MÍSZ működésének, gazdálkodásának és vagyonkezelésének ellenőrzésére egy elnökből és két tagból álló (összesen három fő) Ellenőrző Testületet választ.
(2) Az Ellenőrző Testület elnöke és tagjai a MÍSZ-ben más tisztségeket nem viselhetnek, illetőleg nem lehetnek egymásnak, valamint a MÍSZ bármely tisztségviselőjének és alkalmazottjának hozzátartozója.
(3) Az Ellenőrző Testület tevékenységét a bizottság elnöke irányítja. A bizottság feladatainak ellátása érdekében külső szakembereket is igénybe vehet, a MÍSZ bármely iratába betekinthet és a MÍSZ bármely tisztségviselőjétől tájékoztatást kérhet, amelyet a megkeresett tisztségviselő köteles megadni.
(4) Az Ellenőrző Testület éves ellenőrzési terv alapján végzi tevékenységét, amelyről a MÍSZ elnökségét tájékoztatja.
(5) Az Ellenőrző Testület fő feladatai:
- a MÍSZ gazdasági, pénzügyi és vagyonkezelési tevékenységének segítése és ellenőrzése,
- a köztestületek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok és egyéb kötelező előírások betartásának ellenőrzése,
- az éves gazdálkodásról szóló beszámoló felülvizsgálata,
- az éves költségvetés véleményezése,
- a bizonylati fegyelem betartásának ellenőrzése,
- a MÍSZ vagyonának megóvása érdekében szükséges intézkedések ellenőrzése, illetőleg a MÍSZ illetékes szerveinek, szükség esetén a felügyeleti szerv tájékoztatása az esetleges gazdálkodási szabálytalanságokról.
(6) Az Ellenőrző Testület elnöke a bizottság tevékenységéről köteles a MÍSZ közgyűlésének beszámolni.
(7) Az Ellenőrző Testület ügyrendjét maga állapítja meg.
(8) Az Ellenőrző Testület köteles az intézkedésre jogosult vezető szervet tájékoztatni és annak összehívását kezdeményezni, ha arról szerez tudomást, hogy:
- a MÍSZ működése során olyan jogszabálysértés vagy a MÍSZ érdekeit egyébként súlyosan sértő esemény (mulasztás) történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése az intézkedésre jogosult vezető szerv döntését teszi szükségessé,
- a vezető tisztségviselők felelősségét megállapítható tény merült fel.
(9) Az intézkedésre jogosult vezető szervet az Ellenőrző Testület indítványára - annak megtételétől számított harminc napon belül - össze kell hívni. E határidő eredménytelen eltelte esetén a vezető szerv összehívására az Ellenőrző Testület is jogosult.
(10) Ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést nem teszi meg, az Ellenőrző Testület köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet.


IX. cikk
AZ ETIKAI- ÉS FEGYELMI BIZOTTSÁG

24.§

(1) A MÍSZ tagjaival, valamint a sportágba tartozó sportolókkal és sportszakemberekkel (edzőkkel, sportvezetőkkel, versenybírókkal) szembeni fegyelmi eljárások lefolytatására az elnökség 4 /négy/ éves időtartamra Etikai- és Fegyelmi Bizottságot választ. A bizottság létszámát az elnökség annak megválasztásakor oly módon állapítja meg, hogy az biztosítsa a zavartalan tevékenységet.
(2) Az Etikai- és Fegyelmi Bizottság feladatait, hatáskörét és működésének szabályait a MÍSZ Fegyelmi Szabályzata állapítja meg.
(3) Az Etikai- és Fegyelmi Bizottság élén a bizottság elnöke áll. Az Etikai- és Fegyelmi Bizottság tagjai a MÍSZ-ben, a területi vagy helyi szövetségekben, illetőleg a tagszervezetekben tisztséget nem viselhetnek és azokkal munkaviszonyban nem állhatnak.


X. cikk
A FŐTITKÁR

25.§

(1) A MÍSZ hivatali munkáját és gazdálkodását az Alapszabály, a szervezeti- és működési szabályzat és más szabályzatok rendelkezései, valamint a közgyűlési és elnökségi határozatok szerint a főtitkár irányítja. A főtitkár a MÍSZ-szel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló jogviszonyban áll, személyét az elnökség határozott vagy határozatlan időre nevezi ki, de legfeljebb az elnökség mandátumának lejártáig.
(2) A főtitkár feladatait és hatáskörét - a hatályos szabályzatok keretei között - az elnökség határozza meg.
(3) A főtitkár tevékenységéről a MÍSZ elnökségének tartozik beszámolási kötelezettséggel.
(4) A főtitkár távolléte vagy akadályoztatása esetén a MÍSZ elnöksége által megbízott személy helyettesíti, esetenkénti helyettesítéssel a MÍSZ elnöke az elnökség előzetes felhatalmazása alapján más személyt is megbízhat.


XI. cikk
A SZÖVETSÉGI KAPITÁNY(OK)

26.§

(1) A szövetségi kapitány a válogatott keret szakmai vezetője. A szövetségi kapitányt a MÍSZ elnöksége határozott vagy határozatlan időtartamra nevezi ki, de legfeljebb az elnökség mandátumának lejártáig. 
(2) A szövetségi kapitány feladatait az elnökség határozza meg.
(3) A szövetségi kapitány tevékenységéről folyamatosan köteles beszámolni a MÍSZ elnökségének. 
(4) A határozatlan időre kinevezett szövetségi kapitányt az elnökség bármikor visszahívhatja. 


XII. cikk
A MÍSZ KÖNYVVIZSGÁLÓJA

27.§

(1) A MÍSZ, amennyiben a vonatkozó jogszabályok kötelezővé teszik, így hivatásos versenyrendszer kiírása esetén, könyvvizsgálót alkalmaz.
(2) A könyvvizsgáló feladata elsősorban a MÍSZ gazdálkodásának ellenőrzése, az éves számviteli beszámoló auditálása, erről jelentés készítése a MÍSZ közgyűlése részére.
(3) Egyebekben a könyvvizsgáló jogkörére, feladatkörére a vonatkozó jogszabályokat és a MÍSZ tisztségviselőire vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.


XIII. cikk
A MÍSZ REGIONÁLIS SZERVEI

28.§

(1) Az íjász sportág területi feladatainak ellátására a MÍSZ területi szövetségeket hoz létre. A területi szövetség a MÍSZ jogi személyiségű szervezeti egysége, származtatott jogi személy.
(2) A területi szövetség működési területén – a MÍSZ elnökségének döntése alapján – sporteseményeket rendezhet, részt vesz a MÍSZ feladatainak ellátásában, továbbá a területén működő sportszervezetek szakmai érdekeinek képviseletét gyakorolja.
(3) A területi szövetség tagjai a 6.§-ban meghatározott feltételeknek megfelelő azon sportszervezetek, melyeknek székhelye a területi szövetség működési területén van.
(4) A területi szövetség – a MÍSZ Alapszabályának figyelembevételével – saját maga állapítja meg alapszabályát.
(5) A területi szövetség megalakulási szándékát a MÍSZ-nél kell bejelenteni. A MÍSZ az Alapszabály kiegészítésével, vagy módosításával határoz a területi szövetség létrehozásáról.
(6) A MÍSZ első területi szövetsége az 1957-ben alapított és azóta is működő Budapesti Íjász Szövetség.


XIV. cikk
A MÍSZ GAZDÁLKODÁSA

29.§

(1) A MÍSZ éves költségvetése alapján a Sporttörvény és egyéb, a közhasznú szervezetek gazdálkodására vonatkozó jogszabályok, a vonatkozó szabályzatok valamint az elnökség által megállapított rendelkezések szerint gazdálkodik.
(2) A MÍSZ sportcélú tevékenységének finanszírozása céljából kizárólag olyan vállalkozást alapíthat, illetve olyan gazdasági társaságban vehet részt, amelyben felelőssége korlátozott és e korlátozott felelősség mértéke nem haladja meg a vállalkozásba (gazdasági társaságba) vitt vagyonának mértékét.
Ezen korlátozási mérték érvényes a MÍSZ által a vállalkozás (gazdasági társaság) alapítása és működtetése során tett kötelezettségvállalás mértékére is. 
(3) A MÍSZ a gazdálkodása során elért eredményt nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja.
(4) A MÍSZ váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki, illetve vállalkozásának fejlesztéséhez tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel, valamint az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztéseként nem használhatja fel.
(5) A MÍSZ-nek a cél szerinti tevékenységéből, illetve vállalkozási tevékenységéből származó bevételeit és ráfordításait elkülönítetten kell nyilvántartani.
(6) A MÍSZ az Alapszabálya szerinti tevékenységének és gazdálkodásának legfontosabb adatait a helyi vagy országos sajtó útján nyilvánosságra hozza.
(7) A közhasznúsági jelentés és a cél szerinti juttatások nyilvánosak, abba bárki betekinthet, és abból saját költségére másolatot kérhet.

30.§
A MÍSZ bevételei

(1) Az államháztartás alrendszereitől vagy más adományozótól sporttevékenysége céljára vagy működési költségei fedezésére kapott támogatás, illetve adomány.
(2) A sporttevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel.
(3) Az egyéb cél szerinti tevékenység folytatásából származó, ahhoz közvetlenül kapcsolódó bevétel.
(4) A MÍSZ eszközeinek befektetéséből származó bevétel.
(5) A tagdíj.
(6) Egyéb, más jogszabályokban meghatározott bevétel.
(7) A vállalkozási tevékenységből származó bevétel.

31.§
A MÍSZ költségei

(1) A sporttevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások).
(2) Az egyéb cél szerinti tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások).
(3) A vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetlen költségek (ráfordítások, kiadások).
(4) A sport- és egyéb vállalkozási tevékenység érdekében felmerült közvetett költségek (ráfordítások, kiadások), amelyeket bevételarányosan kell megosztani.


XV. cikk
A MÍSZ MEGSZŰNÉSE

32.§

(1) A MÍSZ megszűnik:
a) feloszlásának közgyűlés általi kimondásával,
b) feloszlatásával,
c) megszűnésének megállapításával.
(2) A közgyűlés csak akkor mondhatja ki a MÍSZ feloszlását, ha a MÍSZ képes bármilyen jogcímen fennálló tartozásai kiegyenlítésére.
(3) A MÍSZ megszűnése esetén a vagyon a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül és azt sportcélokra kell fordítani. A közgyűlés ettől eltérően nem rendelkezhet. A vagyon felhasználásáról a nyilvánosságot az Ifjúsági és Sportminisztérium (ISM) tájékoztatja.
(4) Ha a bíróság szünteti meg a MÍSZ-t, a fennmaradó vagyon felosztására a Sp. tv. 30.§ (10) bekezdése az irányadó.


XVI. cikk
A MÍSZ KÉPVISELETE

33.§

(1) A MÍSZ képviseletére jogosult: 
a) az elnök egy személyben,
b) az elnök helyettesítése esetén az alelnök egy személyben,
c) két elnökségi tag együttesen.
(2) Az elnökség a főtitkárt az ügyek meghatározott körére képviseleti jogosultsággal ruházhatja fel.


XVII. cikk
ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

34.§

(1) A törvényességi felügyeletet az ügyészség gyakorolja a MÍSZ felett.
(2) A MÍSZ tagjai kötelezik magukat arra, hogy a sporttevékenységgel, illetve a MÍSZ-ben folytatott tevékenységével összefüggésben egymás között keletkezett vitás ügyekben mindaddig nem fordulnak bírósághoz vagy egyéb hatósághoz, amíg az ügyet a MÍSZ elnöksége által létrehozott ad hoc egyeztető bizottság, illetve a Sport Állandó Választott Bíróság nem tárgyalta.

35.§

A MÍSZ Alapszabályában, illetőleg egyéb szabályzataiban foglalt rendelkezések hivatalos értelmezésére az elfogadó szerv jogosult. Az állásfoglalás a MÍSZ valamennyi tagjára, illetve szervére nézve kötelező.
Az Alapszabályban használt kifejezések értelmezésére a Sp. tv. irányadó.

 ZÁRADÉK

A Magyar Íjász Szövetség közgyűlése az elnökség létszámát 5 /öt/ főben határozta meg 2001. március 19-től.

Jelen módosított és egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt a Magyar Íjász Szövetség közgyűlése 2001. év március hónap 18. napján elfogadta és 2001. március 19-én lép hatályba.

A közgyűlés által az elnökség felhatalmazást kap, hogy a későbbiekben megjelenő végrehajtási rendeletek alapján a rendeletekben szereplő szabályzatok módosítását elkészítse vagy elkészíttesse és jóváhagyja. A módosítások elkészítésének és elfogadásának időpontjáig a közgyűlés által korábban elfogadott szabályzatokat (kivéve, ahol annak tartalma ellentétes a Sp. tv.-ben foglaltakkal) kell betartani, illetve aszerint kell működni.




ALÁÍRÁSOK





.........................				.........................
   Papp József, elnök					Sárga Róbert, elnökségi tag






.........................				.........................
Kiss János, hitelesítő					Nagy Barna, hitelesítő